Félelmek, tévhitek és a realitás a digitális állampolgárságról szóló vita körül
Az egyik legnagyobb félelem alaptalannak látszik a bevezetéssel kapcsolatban.
Az alkotmányos rend helyreállítására vonatkozó elképzeléseket azért kell szövegbe önteni, hogy ezúttal ne csak szlogenszerűen megfogalmazott ígéretek hangozzanak el.
„Joggal merül fel a kérdés, van-e esély a választásokig hátralévő időben mindezt keresztülvinni. Amennyiben nincs, úgy mi értelme ilyesmikkel előállni? Először is, ne vessük el, hogy meggyőzhetők a magukat demokratikusnak valló pártok, ám, ha nem, úgy kiderül elkötelezettségük őszintesége, és ez esetben bemutatható az őszintétlenség következménye is. Az, hogy ha a posztkommunista kor nálunk hagyományosan a lenini pártfegyelem alapján működő pártjai képtelenek is a demokrácia megmentésére, akkor sem veszett el hosszú távra a demokrácia ügye. Léteznek ugyanis olyanok is, akik képesek minden mást megelőző célként maguk elé tűzni a demokrácia válságából való kiút megtalálását. S készek e cél érdekében már most befolyást gyakorolni a választások kimenetelére, még ha ez eredeti szándékaikkal éppen ellentétesnek tűnik is.
Ebből akár egy mozgalom is kinőhet, amelyik bebizonyíthatja: igenis lehetséges olyan politizáló közösség Magyarországon is, amelyik képes a nyílt, konstruktív diskurzusra, a politikai partner „ellenségként” kezelése érdekében fenntartott katonás pártfegyelem felszámolására. Megmutathatja azt is, hogy létezhet olyan, civil indíttatású politikai irányzat, mely képes a különböző történelmi hátterű és érzékenységű polgárok lelkében hordozott történelmi sérelmeket nem negligálni, de nem is kijátszani azokat egymás ellen, hanem szembenézni valamennyi, történelmi gyökerű sérelemmel, s az azokért való felelősségünkkel. S talán képes lehet ez a mozgalom arra is, hogy empátiával folytasson partneri dialógust a politikai paletta bármelyik irányában elkötelezett demokrata polgártársunkkal, s velük együtt keressen megoldást közös ügyeinkre. Mindezt azokra az alapértékekre alapozva, amelyeket legalább 1848 óta nagy többségünk magáénak vall. Ha tehát mást nem is érne el a kezdeményezés, akkor is példát mutathat arra, hogy lehetséges a jelenleg megszokottnál lényegesen demokratikusabb politikai gyakorlatot folytatni. Ez sem kevés.”